Rövid,Bill és Wawa történet (:

Körülöttem történnek az események.Én ülök a helyemen,fejemet kezemmel kitámasztom,csak a táblára nézek.Bambulok.Belezuhanok egy álomvilágba,ami közel van a valósághoz,vágyaimhoz,céljaimhoz.De még is...ez valahogy szebb,és jobb.Mint egy csoda világ.Ami csak az enyém,csak most,csak erre a fél percre.
-Wawa!!!!
-Hö?
-Jó reggelt Kisasszony!Ha még nem vette volna észre történelem óra van.
-Elnézést :S
-El van nézve...kérem figyeljen!
-Rendben.
-Jól van.....akkor kezdjük is a....-A mondat felétől már nem hallottam,nem láttam semmit.Vissza akartam térni abba a "csodavilágba" ahol fél perce voltam.Kinéztem az ablakon és megláttam egy magas,vékony fiút.Egymás után gyorsan pislogtam.Kiguvvatt szemekkel néztem a fiút.Felálltam a helyemről és az ablakhoz rohantam.
-Hát de kérem!!!...üljön vissza!
-De....
-Üljön vissza a helyére!
-Elnézést.
-Csak nem rosszat álmodott Wawa?-ez nem egy rossz álom.Ez...biztos Ő.Tudom.ültem továbbra is a csak néztem ki a fejemből.És csak arra tudtam gondolni,hogy a suli kertjén keresztül láttam.Ő Bill.Bill Kaulitz.Alig vártam,hogy kicsengessenek.De az órából még volt fél óra.Beszélt a tanár....de fogalmam sincs,hogy mit mondott.Majd hallok egy hangot a folyosóról,meg lépteket.Erre felkaptam a fejem.Annyira vert a szívem,izgultam mert tudtam azt,hogy Ő.Az Ő :) Láttam kint az utcán.És most ide bejönne?Hát ilyen nincs....
Ez lesz mostantól a szerencse napom.Majd a hangokat még hangosabban hallottam,a léptek megálltak az ajtó előtt.Izzadt a kezem,nagyot nyeltem,és szinte az ájulás szélén voltam.Majd kopogtak az ajtón.
-Tessék.-mondta a tanár,és letette a krétát a kezéből..Nekem már a szám is kiszáradt.
-Jó napot kívánok!Wawát keresem.-Az ajtóban állt egy nagy fekete öltönyös ember.
-Wawa??-kérdezte a töri tanár meglepődve.
-Igen.Hol van?
-Itt va...vagy...vagyok.-dadogtam,feltettem a kezem.
Az osztályban mindenki engem nézett.A táskámat a vállamra raktam és kimentem az erős férfival a folyosóra.A szívem a torkomban dobogott,majd megkérdeztem a férfitól,hogy még s mi ez?
-öÖö..Uram!Ez most....
-Majd meglátod...-Ezzel a beszélgetést befejeztük,a folyosó végén is befordultunk.Kimentünk az utcára.
-Uram...kérem mondja el,hogy minek hozott ki ide?
-Meglátod.Várj!-Már megfordult a fejemben az is,hogy elakarnak rabolni.Egyfolytában Bill járt a fejemben.Vagy 5 perce álltunk kint az utcán.
-Amikor.....
-Fordulj meg!
-Jézusom!Kezemet a szám elé raktam,és elakartam ájulni,de az az erős férfi megfogott.
-Jézusom!Bill!
Jön felém,bal oldalán egy testőrrel.A hideg őszi tájban megfagyott a levegő.Fejét kicsit oldalra fordította,barna szemeivel a szemembe nézett,fekete fehér csíkos sál a nyakába,bőrkabát,....nyújtotta felém a kezét.Én pedig szinte sokkos állapotban voltam.Nem bírtam megszólalni.Egyszerre sírtam,és örültem a fejemnek.Nem akartam elhinni,hogy ő áll előttem,és fogja a kezem.A remegő kezem :)
-szia Wawa! (:
-Sziaaa!-Nem értettem semmit,nem értettem,hogy mit keres itt?Főleg,hogy engem.Miért?Miért engem?Ez furcsa.....
-Wawa!-Közelebb jött.
-Igen?-Remegtem.És pici pír foltok jelentek meg arcomon.
-Te vagy az,aki kell nekem :) -Nagy szemekkel néztem rá.
-Gyere menjünk innen....-Kézen fogott,s többet nem néztem vissza a sulira,a barátokra....

Hangot hallottam.....

-Wawa!Megint elaludt....kérem jelentkezzen az igazgatói irodában!
-Várjon egy kicsit tanárnő....-Felálltam és az ablakhoz mentem,majd gyorsan kinyitottam az ajtót...
-És még el is hagyta a helyét,futkározik itt....
Kinyitom az ajtót,és Bill áll ott.
-Wawa!
-Igen?Mond!
-Te vagy az,aki kell nekem (: Gyere menjünk innen....-Mosolyogtam, a fülemig ért a szám.
-Viszontlátásra tanárnő!-Becsuktam magam után az ajtót,de nem tudtam merre megyünk.Gondoltam előre.....
A mai nap egy álommal kezdődött.És valóság lett a vége.Nem hittem az álmokban,sem abban,hogy valóra válik.De most már megváltozott a véleményem.Szeretem ezt a napot :)
ÖRÖKRE <3
...
Vége